Alapító okirat

A Magzati Medicina Alapítvány Budapest közhasznú szervezet
Alapító Okirata

(változásokkal egységes szerkezetben, a változások dőlt betűvel szedve)

Preambulum

Alulírott Alapító, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.) rendelkezései alapján és a bennük foglalt követelményeknek megfelelően közhasznú alapítványt hozok létre az alábbi Alapító Okiratban foglaltak szerint.


1. Az Alapító
:

Dr. Csermely Gyula István (anyja neve: Dr. Farkas Márta), 1025 Budapest, Cseppkő utca 1. szám alatti lakos


2. Az Alapítvány neve
:

Magzati Medicina Alapítvány Budapest

Az Alapítvány angol nyelvű elnevezése: Fetal Medicine Foundation Budapest

 

3. Az Alapítvány székhelye:

1026 Budapest, Gábor Áron utca 74-78. A. ép. 3. emelet

 

4. Az Alapítvány célja:

4.1. Az Alapítvány célja a magzati medicina magyarországi helyzetének javítása egyrészt a betegek segítése, másrészt a hazai szakmai képzés előmozdítása révén. Ennek megvalósítására - többek között - a következő célok elérését szorgalmazza:

a) a magzati fejlődési- és kromoszóma rendellenesség korszerű diagnosztizálásának és szűrésének elősegítése,

b) magzati fejlődési- és kromoszóma rendellenesség felmerülése esetén a betegek hozzásegítése ahhoz, hogy a magzat egészséges fejlődéséhez szükséges egészségügyi szolgáltatást a lehető legrövidebb időn belül mind Magyarországon, mind külföldön elérhessék és igénybe vehessék,

c) amennyiben a magzati rendellenesség orvoslásához külföldi egészségügyi szolgáltatást kell igénybe venni, a betegutak szervezésének elősegítése, támogatása,

d) mind a magyarországi, mind a külföldi egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozásának előmozdítása,

e) a magzati medicina területén a hazai szakmai képzés támogatása.

Az Alapítvány szolgáltatásait ingyenesen vagy önköltségi áron nyújtja.

4.2. Az Alapítvány besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

4.3. Az Alapítvány által folytatott közhasznú tevékenység: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység.

Az Alapítvány ezen közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

a) a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (ezen közfeladat teljesítését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1)-(2) bekezdései írják elő),

b) népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások (ezen közfeladat teljesítését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35. § (1)-(2) bekezdései írják elő).

4.4. A támogatás formái lehetnek: eseti dologi vagy pénzbeli juttatások, pályázat vagy ösztöndíj kiírása, vagy bármilyen egyéb mód, amely az alapítványi célok elérését szolgálja.

4.5. Az Alapítvány mentes minden politikai, ideológiai, hitbeli vagy egyéb kizárólagosságtól és működése során kerüli az emberek bármilyen megkülönböztetését. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

4.6. Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

 

5. Az Alapítvány időtartama

Az Alapítvány határozatlan időre létesült, sem az Alapítvány, sem a csatlakozó befizetések nem vonhatók vissza.

 

6. Az Alapítvány vagyona

6.1. Az Alapító kötelezettséget vállal arra, hogy ? a jelen Alapító Okirat aláírását követő 30 napon beül - az Alapítvány induló vagyonaként 500.000 Ft-ot (ötszázezer forintot) helyez el az Alapítvány bankszámláján vagy fizet be a pénztárába.

6.2. Az Alapítvány nyílt, ahhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, amennyiben magáénak vallja az Alapítvány céljait és működési szabályait. A csatlakozás és az adományok elfogadásáról, valamint az adományok felhasználásáról a Kuratórium dönt.

A Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és ? célhoz kötött felajánlás esetén ? a megjelölt célt mérlegeli. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben illeszkedik az Alapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz.

A Kuratórium köteles elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek esetében a csatlakozni kívánó jogi- vagy magánszemélyt erre méltatlannak ítéli, továbbá azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes az Alapítvány Alapító Okiratában rögzített célokkal.

A mindenkori adományozó kívánsága szerint annak nevét és az adományt az Alapítvány nyilvánosságra hozza vagy titkosan kezeli.

Az Alapítvány javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zavarásával , a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

6.3. Az Alapítvány induló vagyonát növeli - az adományokon túlmenően - a kezelő szerv gazdálkodásának eredménye. Alapítványi célokra az Alapítvány vagyonának 90%-a, valamint a hozadék használható fel. Az alapítványi vagyon hozadékának az a része, amely nem került az adott évben felhasználásra, az Alapítvány tőkéjét növeli.


 

7. Az alapítványi vagyon kezelése, az Alapítvány gazdálkodása

7.1. Az Alapítvány vagyonával való rendelkezés joga a kezelő szervet, az Alapítvány Kuratóriumát illeti meg.

A Kuratórium az Alapítvány vagyonát elsődlegesen támogatásokra fordítja. A támogatás formái ? a 4.4. pontban foglaltak szerint - lehetnek: eseti dologi vagy pénzbeli juttatások, pályázat vagy ösztöndíj kiírása, vagy bármilyen egyéb mód, amely az alapítványi célok elérését szolgálja.

Az Alapítvány a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

7.2. Az Alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végez, utóbbit csak olyan módon, hogy ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az Alapítvány az alaptőke 30%-át kitevő összeg erejéig folytathat vállalkozási tevékenységet, amennyiben a Kuratórium így dönt.

Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére köteles fordítani.

7.3. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alapítvány

1. gazdasági-vállalkozási tevékenységének a fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,

2. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az Alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

7.4. Befektetési tevékenység folytatása esetén az Alapítványnak befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Kuratórium fogad el.

7.5. Az alapítványi vagyon felhasználására a jogszabályok rendelkezései irányadók.

7.6. Az Alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, és tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Alapítvány alapítója - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl ? az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

7.7. Az Alapítvány kuratóriumának a feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

7.8. Az Alapítvány bevételei:

a) alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

7.9. Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Alapítvány c) és d) pont szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

 Az Alapítvány a bevételeit és a költségeit, ráfordításait (kiadásait) a fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. Az Alapítvány könyvvezetése magyar nyelven, forintban történhet.

 

8. Az Alapítvány legfőbb szerve (a Kuratórium)

8.1. A Kuratórium tagjai

Az Alapítvány kezelője és legfőbb szerve az Alapító által felkért 3 (három) tagból álló Kuratórium. A Kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

1. dr. Elekes Tibor (elnök) (anyja neve: Máté Irén), 2040 Budaörs, Domb utca 29. szám alatti lakos,

2. Aggné Jókay-Ihász Kinga Elizabeth (anyja neve: Zoltáni Edit Enikő), 1025 Budapest, Szikla utca 28/B. II/5. szám alatti lakos,

3. dr. Bodnár Eszter Mária (anyja neve: Pásztor Mária), 1063 Budapest, Bajnok utca 3. fszt. 1. szám alatti lakos.

8.1.1. Az alapító és közeli hozzátartozója nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

8.1.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

8.1.3. A vezető tisztségviselő (kuratóriumi tag), illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

8.1.4. Az Alapítvány a kuratóriumi tagok részére megtéríti a munkájuk során felmerült és indokolt költségeket, illetve részükre tiszteletdíjat állapíthat meg.

8.1.5. A kuratóriumi tagok tevékenységüket az Alapítvány érdekének megfelelően kötelesek ellátni.

8.1.6. A kuratórium tagjait az alapító választja meg, nevezi ki vagy hívja vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

8.1.7. Kuratóriumi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

8.1.8. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Nem lehet kuratóriumi tag az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

8.1.9. A kuratóriumi tagok az alapító részére kötelesek az Alapítványra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számára az Alapítványra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

8.1.10. A kuratóriumi tagok az ügyvezetési tevékenységük során az alapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Alapítvánnyal szemben.

8.1.11. Megszűnik a kuratóriumi tag megbízatása

a) visszahívással;

b) lemondással;

c) a vezető tisztségviselő halálával;

d) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

e) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Az alapító a kuratórium tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A kuratórium tagja megbízatásáról az Alapítványhoz címzett, a kuratórium másik tagjához, vagy elnökéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új kuratóriumi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8.2. A Kuratórium jogköre

A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, saját működési rendjének kialakításáról. Az Alapítvány kifizetéseiért a Kuratórium felelős. Az Alapítvány ügyeinek intézéséről, adminisztrációs és gazdálkodási feladatainak ellátásáról a Kuratórium gondoskodik.

Jogköre különösen

a) az alapítványi vagyon felhasználásáról szóló döntés,

b) a szükséges szabályzatok elfogadása,

c) az éves költségvetés és munkaterv elfogadása

d) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.

e) döntés a felajánlások elfogadásáról,

f) döntés pályázatok, ösztöndíjak kiírásáról,

g) döntés támogatások odaítéléséről.

8.3. A Kuratórium működési rendje

8.3.1. A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztatja az Alapítót az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására.

8.3.2. A Kuratóriumot az elnök vagy bármely két kuratóriumi tag együttesen, írásban, a napirend közlésével hívja össze. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább nyolc napi időköznek kell lennie (rendes ülés). A meghívónak tartalmaznia kell az Alapítvány nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyének a megjelölését, és a tervezett napirendet. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 2 (kettő) tag jelen van.

Az elnök sürgős esetben rövid úton (szóban vagy telefonon) is összehívhatja a Kuratórium ülését (nem szabályszerűen összehívott ülés), az ülés helyének és idejének, és a tervezett napirendnek a szóbeli közlésével. Ebben az esetben az ülés akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen egyik tag sem tiltakozik.

Az ülés összehívását az Alapító is kezdeményezheti.

8.3.3. A Kuratórium ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, és ? amennyiben az Alapító Okirat vagy valamely belső szabályzat másként nem rendelkezik ? egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.3.4. A Kuratórium egyhangú határozata szükséges a döntéshez az alábbi kérdésekben:

- az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

- az Alapítvány vállalkozási tevékenységének megindítása, a vállalkozási tevékenység megszüntetése,

- az Alapítvány működését elősegítő szabályzatok ? különösen a szervezeti és működési szabályzat, valamint a befektetési szabályzat elfogadása,

- a kuratóriumi tagok tiszteletdíjáról szóló döntések

8.3.5. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat továbbá az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha valamelyik kuratóriumi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

8.3.6. A Kuratórium tagjai ülés tartása nélkül is hozhatnak határozatot. Az ilyen határozathozatalt a Kuratórium elnöke a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a jelen alapító okiratnak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a kuratóriumi ülést az elnöknek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

8.3.7. A Kuratórium döntéseiről (határozatairól) nyilvántartást kell vezetni. A döntések nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy a Kuratórium üléséről készített jegyzőkönyveket időrendi sorrendben le kell fűzni. A Kuratórium működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A döntéseket, határozatokat a Kuratórium üléséről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a jelenlevők felsorolását, aláírását, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (lehetőleg személyét is), a döntés időpontját, tartalmát és hatályát. A nyilvántartás vezetéséért a Kuratórium elnöke felelős.

8.3.8. A döntéseket, határozatokat ? a meghozataluktól számított 15 napon belül ? az érintetteknek kézbesíteni kell személyesen vagy postai úton. Ezen túlmenően a határozatokról összefoglalót kell elhelyezni az Alapítvány internetes honlapján és a székhelyén lévő hirdetőtáblán.

 

9. Az Alapítvány képviselete

9.1. Az Alapító által erre felkért egy kuratóriumi tag ? a tisztség elfogadása esetén - a Kuratórium elnöke. Az elnök feladata ? többek között - a Kuratórium működésével kapcsolatos döntés-előkészítő, a döntések végrehajtását előkészítő, valamint az Alapítvány tevékenységéhez kapcsolódó szervezési munka elvégzése.

9.2. Az Alapítvány képviseletére, a bankszámla feletti rendelkezésre és utalványozásra a Kuratórium elnöke önállóan, a másik két kuratóriumi tag együttesen jogosult. Ugyancsak az elnök gyakorolja az Alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat.

 

10. Beszámolási szabályok és nyilvánosság

10.1. Az Alapítvány tevékenységéről - a 2011. évi CLXXV. törvénynek (Civil tv.) megfelelő tartalommal - köteles közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, a tárgyévet követő május 31. napjáig a Kuratórium egyhangú döntése alapján történik.

10.2. Az Alapítvány működése nyilvános. Az Alapítvány hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek a kielégítéséhez, az Alapítvány közhasznú szolgáltatásai igénybevételének lehetősége tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül bárki számára biztosított, abból senkit nem zár ki. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba ? a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés után ? bárki betekinthet és az iratokról - saját költségére - másolatot készíthet. Az Alapítvány saját honlapján folyamatosan közzéteszi a szolgáltatásai igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást, valamint beszámolóit.

10.3. Az Alapítvány a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

Az Alapítvány beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

 

Az Alapítvány köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kiegészítő melléklet és a közhasznúsági melléklet tartalmára a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezései az irányadóak.

Az Alapítvány köteles a kuratórium által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Mivel az Alapítvány saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Alapítvány a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Az Alapítvány beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

11. Az Alapítvány megszűnése

Az Alapítvány megszűnik, ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy

c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is. Ha az alapítói jogokat gyakorló személy a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 

12. Záró rendelkezések

12.1. Tekintettel arra, hogy az Alapítvány éves bevétele - előreláthatólag ? az ötvenmillió forintot nem éri el, felügyelő szerv létrehozására nem került sor.

12.2. Az Alapító tudomásul veszi, hogy az Alapítvány annak bírósági bejegyzésével jön létre, továbbá a közhasznú jogállást az Alapítvány nyilvántartására illetékes szerv, nevezetesen a Fővárosi Törvényszék állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

12.3. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.), illetve az egyéb magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

 

Budapest, 2014. május 29.

Dr. Csermely Gyula István
Alapító

 

A jelen Alapító Okiratot szerkesztettem és ellenjegyzem Budapesten, 2014. május 29. napján:

dr. Tamás Olivér Viktor
ügyvéd